Mi Okozza A Globális Felmelegedést
- (2072) Mi okozza a globális felmelegedést? | Antalffy Tibor, az ország legidősebb bloggere.
- Globális felmelegedés: melyek a klímaváltozás okai, hatásai?
- Mi okozza a globális felmelegedést
- Globális felmelegedés: Okok és következmények - Tisztajövő
- MI OKOZZA A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉST? - Állatimádat.hu - Állati képek, videók
2. Szélsőséges viharok, erősödő hurrikánok, hektikus ciklonok világszerte. 3. Egymást követő rossz termések a növekvő hőmérséklet miatt 4. Állat- és növényfajok tömeges veszélybe kerülése és kipusztulása 5. Korallzátonyok eltűnése Bár a listánk közel sem teljes, talán érzékelteti a probléma komplexitását és nagyságát. Nem szabad azonban lemondóan legyintenünk, hogy mi úgysem vagyunk befolyással ezekre a dolgokra. Érdemes nekünk példát állítani, és aktívan részt venni Földünk megóvásában. Ehhez korábbi cikkeinkben is találtok ötleteket, illetve kövessetek minket továbbra is, mert a következő napokban több gyakorlati tippet is fogunk adni.
(2072) Mi okozza a globális felmelegedést? | Antalffy Tibor, az ország legidősebb bloggere.
Globális felmelegedés: melyek a klímaváltozás okai, hatásai?
A sztratoszférában található ózonréteg elnyeli az ultraibolya sugárzás nagy részét, azonban a 20. század második felétől kezdve a réteg elvékonyodásával/ritkulásával a földi szervezetek jóval nagyobb sugárzásmennyiségnek vannak kitéve, mint az ózont bontó vegyületek tömeges gyártása előtt. Az UV sugárzás károsítja a sejteket, gyengíti az immunrendszert, növeli a bőrrák és szürkehályog kockázatát, továbbá károsítja a tengeri planktont és haszonnövényeinkben genetikai mutációkat idézhet elő, utóbbiak tovagyűrűző hatással lehetnek a táplálékláncra és élelmiszer-ellátásra. Ugyanakkor az ultraibolya sugárzás a Napból érkező energia kis százalékát hordozza csak és a sugárzás nem különösebben szóródik a légkörben, így melegítő hatása elhanyagolható. A légkör rétegei: a troposzféra után következik a sztratoszféra, melynek alsó rétegeiben 20-30 km magasságban található az ózonréteg. (Forrás: UCAR, módosította: Kovács Attila) Ózon a felszín közelében: "a káros" Az ózonnak nemcsak jótékony, hanem káros hatása is van.
Mi okozza a globális felmelegedést
A troposzférában (főként a felszín közelében) felszaporodva, mint levegőszennyező anyag viselkedik: a közvetlenül belélegezhető ózon légúti betegségek kialakulását idézheti elő. A fotokémiai szmog egyik fő összetevője az ózon, ami a felszín közelében erős napsugárzás (UV-sugárzás), a közlekedés által kibocsátott szennyezőanyagok (nitrogén-oxidok, szénhidrogének, szén-monoxid) és gyenge légmozgás hatására alakul ki. Ezért ennek a típusú szmognak a jellemző előfordulási területei a nagy forgalmú, száraz, napfényes nyarú térségek, ahol a levegő megreked. Ilyenek tipikusan az olyan nagyvárosok, amelyek zárt medencében, katlanban helyezkednek el, mint például Los Angeles – ezért a fotokémiai szmogot Los Angeles típusú szmognak is nevezik. A fotokémiai szmog erősen irritálja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsan hat mind a növényekre, mind az állatokra és az emberre. Magyarországon is gyakorta előfordul a fővárosban forró nyári napokon. Az ózon emellett üvegházhatású gáz is, vagyis csapdába ejti a felszín közelében a hőt.
Globális felmelegedés: Okok és következmények - Tisztajövő
Az ilyen üvegházhatású gázok például a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-dioxid vagy a troposzférikus ózon. Ezeket a gázokat azonban nem csak az emberek, hanem a bolygó is kibocsájtja, méghozzá nem is kis mennyiségben. Igen ám, de ezt a természetes mennyiséget a Föld képes kezelni, és része a természet körforgásának, hogy a természetes mennyiséget meg tudja kötni. Ezek a természetesen kibocsájtott üvegházhatású gázok csak hosszabb távon, évszázadok, sőt, évezredek alatt hoznak éghajlatváltozást, hiszen a bolygónak egyébként is van egy szabályos melegedő és hűlő körforgása, amihez a gázok sokat hozzátesznek. A probléma akkor kezdődik, amikor az ember által kibocsájtott gázok is bekerülnek a körforgásba – erre a mennyiségre ugyanis a Föld nincs felkészülve, nem tudja megkötni és regulázni. Az egyensúly felborul, és megkezdődik a melegedés felgyorsulása, méghozzá drasztikusan. Mi, emberek képtelenek vagyunk az általunk kibocsájtott károsanyagokat visszafogni, vagy megkötni a légkörből, így folyton csak termeljük, hozzáadva az üvegházhatás kialakulásához.
MI OKOZZA A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉST? - Állatimádat.hu - Állati képek, videók
A globális éghajlatváltozás közvetlen hatásai Az éghajlatváltozás számos hatása közvetlenül kapcsolódhat a légkörünkben lévő nagyon fontos változásokhoz A légkör és a tengervíz közötti fontos gáz- és hőátadások miatt az óceánok változásait megfigyelték A Föld fagyott részei különösen sebezhetőek az éghajlatváltozással szemben. A legfrissebb IPCC-jelentés megmagyarázta a világsárga jeges sapkákra, gleccserekre és permafrostra gyakorolt hatásokat A globális felmelegedés következményei A csapdázott hő növekedése megváltoztatja az éghajlatot és megváltoztatja az időjárási mintákat, amelyek megváltoztathatják a szezonális természeti események időzítését és a szélsőséges időjárási események gyakoriságát. A sarki jég eltűnik, és a tengerszint emelkedik, ami partmenti árvizet okoz. Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonsághoz, sőt a nemzetbiztonsághoz is vezet. A mezőgazdasági gyakorlatokat érintette, ideértve a juharszirup termelését is. Egészségügyi következményekkel jár az éghajlatváltozás is.
- Globális felmelegedés: melyek a klímaváltozás okai, hatásai?
- A kém aki dobott engem nadedja
- MI OKOZZA A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉST? - Állatimádat.hu - Állati képek, videók
- Az ókori Róma PDF - bisnomigepattia5
- Mítosz. Az ózonlyukon besurranó napsugárzás okozza a globális felmelegedést – Nem! | Másfélfok
- Mikor fogant a baba kalkulátor 5
- Primus produktum kecskemét pf 394 4
Másrészt pedig a hűvösebb sztratoszférában gyorsabban bomló ózon ördögi körbe kerülve tovább gerjeszti a bomlást. Amikor az ózon elnyeli az ultraibolya sugarakat, hő termelődik, azonban az egyre kevesebb ózon egyre kevesebb sugárzást nyel el, így egyre kevesebb hőt termel, az egyre hűvösebb körülmények pedig kedveznek az ózon további bomlásának. Mindemellett a globális éghajlatváltozás hatására a nagy légköri áramlatok (pl. a troposzféra és sztratoszféra határán száguldó futóáramlások) helyzete és erőssége megváltozhat, ami pedig befolyásolhatja a sztratoszféra áramlásait és stabilitását, végső soron pedig módosíthatja az ózonréteg hőmérsékleti és légnedvességi viszonyait, ezáltal pedig az ózon keletkezését és bomlását. Így tehát ahelyett, hogy az ózonlyuk okozná a globális felmelegedést, épp az ellenkezője igaz: az alsó légkör melegedése és az ennek következtében hűlő magaslégkör tovább fokozhatja az ózonpajzs vékonyodását. Az ózont bontó mesterséges vegyi anyagok korlátozását és tiltását elrendelő nemzetközi megállapodás, a Montreali Jegyzőkönyv kiváló példa arra, hogy a tudományos tények fényében egyetemesen a világ 197 országa képes volt közös környezetvédelmi célban megállapodni és hatékony konkrét intézkedéseket hozni az ózonréteg (és ezáltal a földi élet) védelmére.