Meddig Lehet Apasági Pert Indítani
Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. A bíróság a gyermek apjának azt a férfit nyilváníthatja, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti a CSJK-ben meghatározott feltételekkel. Mikor lehet kérni az anyai státusz megállapítását? (Anyaság bírósági megállapítása) Az anyai státusz legtöbbször nem szorul rendezésre, csupán kivételes esetekben. Amennyiben az anya azonossága kétséges, anyaság megállapítása iránt lehet pert indítani. A gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Ha a gyermek meghalt, ez a jog leszármazóját illeti meg. Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja.
Meddig lehet apasági pert indítani el
Természetesen az orvostudomány állásának és a bírói megállapítás céljának megfelelően csak széleskörű orvosszakértői vizsgálat alapján, az eset összes körülményének gondos mérlegelésével kerül sor az apa megállapítására a bírósági eljárásban. Azonban mégis ismerünk egy olyan ritka esetet, amikor nem lehetséges az apaság bírói megállapítása, holott az apa valóban meghatározható. Ez pedig az ivarsejt, vagy embrióadományozás kérdésköre. A Ptk. egyértelműen fogalmaz a kérdésben, miszerint nincs helye az apaság bírói úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet, vagy embriót adományozott, feltéve, hogy a származás reprodukciós eljárás következménye. Természetesen ebben az esetben az az apa sem indíthatja meg a pert (saját maga apaságának megállapítására), aki az ivarsejtet, vagy embriót adományozta. Ezen az egy eseten kívül azonban az apa személye megállapíthatására bírósági eljárás megindítható, ha a sorban megelőző vélelmek szerinti jogállás betöltetlen.
- Kaposvár város napja: ők az idei kitüntetettek | Kaposvár Most.hu
- Meddig lehet apasági pert indítani free
- Meddig lehet apasági pert indítani mas
- Meddig lehet apasági pert indítani facebook
- Dr lenkei gábor könyvei pdf book
- Meddig lehet apasági pert indítani vs
- Apasági per | Dr. Sass Rita családjogi ügyvéd
- Melyik az igazi levente nap 2
- Chevignon best of 100ml edt férfi parfüm en
-> Ügyvédi kapcsolat
Az apaság megállapítása iránti per megindítására tehát csak akkor kerülhet sor, ha a fentiek alapján a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, illetve bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, azaz az apai jogállás üres. PERES FELEK: AZ APASÁG MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI PER INDÍTÁSÁRA JOGOSULTAK Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti. A kiskorú gyermek a perben a gyámhatóság hozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt. Ha a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem jogosult perindításra az a férfi, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. KERESET INDÍTÁS Az esetek többségében a pár éves – cselekvőképtelen – gyermek a felperes, akit e perben a családjogi törvény által vélelmezett érdekellentét miatt az anya, mint törvényes képviselő nem képviselhet. A per megindítását így az anyának a gyámhatóságon kell kezdeményeznie, kérve, hogy a gyermek számára egy ügyvéd személyében eseti gondnokot rendeljenek ki, aki a keresetlevelet elkészíti és a bírósághoz a gyermek képviseletében majd benyújtja.
AZ APASÁG MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI PER CÉLJA ÉS ELŐFELTÉTELE Az apaság megállapítása iránti per célja az apa személyének megállapítása. Erre akkor kerülhet sor, ha az apa helye az anyakönyvi kivonatban üres vagy képzelt apa van oda bejegyezve, azaz valós személyt nem kell a gyermek apjának tekinteni. Ha az apai státus betöltött, ugyanazon gyermekre nézve más férfi apaságának megállapítása iránt nem indítható per. A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt.
A gyermek nyilatkozhat a névviselésről A Ptk. lehetőséget biztosít a nagykorú gyermek számára, hogy családi jogállásának változása folytán a névviselésről maga dönthessen. Vagyis ha a bírósági eljárásban nagykorú gyermekre tekintettel történik meg az apaság megállapítása, abban az esetben a gyermek önrendelkezési jogával is számol a törvény. Ennek megfelelően a nagykorú nyilatkozhat arról, hogy a vér szerinti apa családi nevét kívánja- e viselni, vagy az addig viselt családi nevét viseli tovább. Ám ha nem tesz ilyen nyilatkozatot, akkor az apaság vélelme nem érinti a gyermek nevét, vagyis fennmarad az addig viselt családi név. Az apasági per megindítása Az apaság bírósági megállapítását kérheti az anya, a gyermek, a gyermek halála után a leszármazója és az apa. A pert személyesen kell megindítani az apa ellen, az apának pedig a gyermek ellen. Fontos szempont, hogy amennyiben az anya indítja a pert az apaság megállapítása okán, akkor a gyermek ne váljon alperessé. Ennek érdekében a gyermek az anya pertársaként vehet részt a perben, hiszen érdeke is általában az anyáéval azonos.